Sziasztok! Meghoztam a prológust. Remélem tetszeni fog! :D
Jó olvasást!
xJVictoria
Sage Donoven vagyok egy 20 éves
lány, aki életét szenteli az orvoslásnak. Vezető pszichológus vagyok az
amerikai Creedmoor Pszichiátriai Központ-ban. A leghírhedtebb
intézmény volt az egész országban. A legkegyetlenebb elme zavarodott gyilkosokat tartották itt
és próbálták megtisztítani elméjüket. Minden nap próbálkoznak kiszökni, de mind
ezt sikertelenül, mivel a biztonsági rendszerünk is felülmúlhatatlan. Az egész
épület hasonlít egy börtönre és az épületet körül vevő hatalmas kőfal és az
előtte terpeszkedő drótkerítés is erre utal.
Egy tipikus októberi nap volt, borús ég, halkan süvítő
szél. Ma hozzák át az egyik Londoni elmebeteget hozzánk, mivel ott nem tudták
kezelni és megtámadott egy nővért. Egy 20 éves fiúról volt szó akit nekem kell
majd a szárnyaim alá venni. 3 rendőrautó érkezett, amiből több rendőr is szállt
ki és a gyilkos. Többszörös emberöléssel vádolják, áldozatai között szerepeltek
a gyerekektől elkezdve egészen a középkorú korosztályig. Ha jól
emlékszem Harry-nek hívják – jól van na, én
sem jegyezhetek meg mindent -. Lehajtott fejjel, bilincsel a kezén ballagott
egészen a főbejáratig. Mindenki megállt és várták, hogy a kártya sípoljon és
kinyitódjon az ajtó. Ez az idő pont elég volt arra, hogy a göndör hajú, vékony,
de mégis izmos alkatú, gyönyörű zöld szemű fiú rám emelje tekintetét és
összekösse enyémmel. Egy félmosoly jelent meg ajkain, ami meghökkentett, mivel
nem voltam hozzá szokva az ilyen viselkedéshez. Akik ide kerülnek azok inkább
őrjöngve ordibálják, hogy „Nem vagyok őrült!”.
Az ajtó kinyitódott és a sípoló hang is jelezte, hogy megkezdhetjük a
bemenetelt. Mivel én vagyok a kezelő orvosa, ezért nekem is vele kellett
tartanom, miközben folytattuk a sétánkat az irodákhoz, hogy elkönyveljék, hogy
megérkezett a páciens, Harry folyton hátra pillantott és engem kémlelt.
Tudomást sem véve róla sétáltam tovább, egy jobb, majd egy bal kanyar után meg
is érkeztünk az irodákhoz. Az adatokat felírták azt, hogy mikor érkezett meg
ilyesmiket. Ezzel szerencsére nagyon gyorsan végeztünk, ezért elvezették
betegünket a magán zárkájához, amely a 2. emeleten volt található és áthúzatták
vele ruháit. Egy szürke melegítőnadrág szerűséget és egy fehér pólót aggattak
rá. A zárka hideg és mocskos – mármint annak látszott, mert igazából hetente ki
lettek takarítva -, az ágy már egy régi darab, ezt a fémrácson megjelenő rozsda
mely tartotta a matracot mutatta, egyetlen ablak volt, amit egy rács választott
el a külvilágtól. Majd ott hagyták őt egyedül a szobában, nem csinált mást csak
nézett kifelé az ablakon és tanulmányozta az ablakon megjelenő esőcseppek
versenyzését. A szobájából kilépve még egy utolsó pillantással megjutalmazott ,
mielőtt teljesen eltűntem volna a folyosón. Az ajtót mögöttem bezárták és a
rendőrök még egy utolsót rápillantottak, majd elhagyták a kórház épületét.
Utamat az irodámba terveztem meg, de mielőtt elérhettem
volna az úti célomat megállított az egyik nővér, hogy oda adja a mai napi
betegeim fogadási sorrendjét. Végigpásztáztam a felsorolást, de az utolsóelőttin megakadt a szemem,
Harry nevén. Pontosabban Harry Styles nevén. Ő különbözött a
többi betegemtől, ő más volt. A nővérnek megköszöntem és utamat újra az irodám
felé vettem. Belépve az ajtón körbevezettem tekintetemet a szobán, amely nyugtatólag hatott rám. Cappuccino barna és vaj szín
váltotta fel egymást, minden fabútor bükkfából készült így harmonikus
összhatást alkotva ezzel. Szobám tanulmányozását az egyik nővér kopogása
zavarta meg.
- Szabad. – mondom majd nyitódik az ajtó a szőke hajú
nővér, Sarah lép be egy pácienssel a
háta mögött.
- Meghoztam Mr. Graham-at.
- Foglaljon helyet! – fogadom egy 1000 wattos mosollyal,
miközben az irodám közepén álló kanapéra invitálom.
Miután végeztem a betegemmel, szóltak, hogy változott a
sorrend így Harry lesz az utolsó ember akit kezelésbe veszek. Alig várom, hogy
kiderítsem, hogy mégis mit rejteget. Vajon ő követte el a gyilkosságokat, mert nem úgy látszott
az arckifejezését nézve. De ma mindent kiderítek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése